Miért Blokkolta Oroszország Az ENSZ Szíriai Misszióját

Miért Blokkolta Oroszország Az ENSZ Szíriai Misszióját
Miért Blokkolta Oroszország Az ENSZ Szíriai Misszióját

Videó: Miért Blokkolta Oroszország Az ENSZ Szíriai Misszióját

Videó: Miért Blokkolta Oroszország Az ENSZ Szíriai Misszióját
Videó: Oroszország, Putyin - és a világ: Sz. Bíró Zoltán, történész / a Friderikusz Podcast 23. adása 2024, Lehet
Anonim

Oroszország Kínával együtt megkérdőjelezte az ENSZ szíriai missziójának jövőjét azáltal, hogy megvétózta a Biztonsági Tanács egymást követő harmadik határozatát. A blokkoltakkal ellentétben hazánk javasolta saját állásfoglalását, amely lehetővé tette a misszió számára, hogy más feltételek mellett folytassa munkáját, de Washington nem volt hajlandó támogatni.

Miért blokkolta Oroszország az ENSZ szíriai misszióját
Miért blokkolta Oroszország az ENSZ szíriai misszióját

A nyugati országok és Oroszország számos kérdésben osztoznak. Először is, hogy alkalmazzanak-e szankciókat Baszar Aszad, Szíria elnöke rezsimje ellen. Másodszor, a felek nem tudnak megállapodni a polgárháború idején megfigyelők jelenlétének formátumáról. Oroszország és Kína úgy véli, hogy egy polgári és katonai szakembercsoportnak nyomon kell követnie a tűzszünetet, és független nyomozást kell folytatnia az emberi jogok megsértésének eseteiben. Emellett Oroszország akár 30 katonai személyzetét is be akarja vonni a szíriai misszióba. Azt ígérik, hogy összekötő tisztek, katonai megfigyelők és törzstisztek lesznek.

Az Egyesült Államok és a Nyugat álláspontja a misszió céljainak radikális felülvizsgálatán alapul. A nyugati vezetők át akarják képezni a misszió tagjait tárgyalóként, és segítenek Aszadnak és ellenfeleinek a béketárgyalások megkezdésében. Segítségként ezeknek a tárgyalóknak arra számítanak, hogy bizonyos nyomást gyakorolnak Szíria elnökére a vérontás végének felgyorsítása érdekében. Aszadra vonatkozó egyik feltétel a tüzérség és a nehézeszközök kivonása a településekről.

A legutóbbi, Oroszország által blokkolt és a nyugati országok által javasolt állásfoglalás tartalmazta a háború szankciók fenyegetése alatt történő befejezésére vonatkozó követeléseket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával tíz napos határidőt adott Assadnak a települések elhagyására, és ennek elmulasztása esetén diplomáciai és gazdasági szankciók bevezetését ígérte. Az állásfoglalás ugyanakkor nem zárta ki a katonai erő alkalmazását. Ez volt az utolsó álláspont, amely Oroszország és Kína képviselőinek nem tetszett. Kínai kollégáink véleménye szerint a harcosok közül csak az egyikre nehezedő nyomás súlyosbítja a válságot és Szírián túl is átterjed.

Végül a Biztonsági Tanács jóváhagyta Oroszország és Kína elvi álláspontját ebben a kérdésben, és elfogadták az állásfoglalás általánosan elfogadott szövegét, amelyben mindkét fél béketárgyalásokra szólított fel. Ez a megközelítés mindkét félnek megfelel, és lehetővé teszi az ENSZ szíriai megfigyelő missziójának meghosszabbításáról szóló megállapodás megkötését.

Ajánlott: