Mi Az Anyag, Mint A Lét Alapja

Tartalomjegyzék:

Mi Az Anyag, Mint A Lét Alapja
Mi Az Anyag, Mint A Lét Alapja

Videó: Mi Az Anyag, Mint A Lét Alapja

Videó: Mi Az Anyag, Mint A Lét Alapja
Videó: MITOHACKER PODCAST # 36 ( ENG) magyar felirattal – Prof Thomas Seyfried 2024, Április
Anonim

Az anyag, más szóval, a szubsztancia a lét egyik alapja, a szellem vagy a tudat szemben áll vele. Az anyag alapjainak megértése némileg eltér attól függően, hogy az idealizmus vagy a materializmus összefüggésében nézzük-e.

Mi az anyag, mint a lét alapja
Mi az anyag, mint a lét alapja

Anyag a filozófiában

Az anyag szó a latin materia szóból származik, amely fordításban "szubsztancia". Ez a kifejezés fizikai szubsztanciát jelent, vagyis mindent, ami jelen van a világon, és közvetlen megtestesülésként létezik benne. Mondhatjuk, hogy a hagyományos értelemben az anyag minden, ami látható és megérinthető.

A filozófiában a valóság általában szubjektívre és objektívre oszlik. A materializmusban a szubjektív valóság a tudat, az objektív valóság pedig az anyag. Az anyag (mint minden létező) meghatározza a tudatot, elsődleges, mivel a tudattól vagy a szellemtől függetlenül létezik. A tudat az anyag terméke, támaszkodik rá, de nélküle nem létezhet.

Az idealizmusban ennek az ellenkezője igaz, a tudat objektív valóság, az anyag pedig szubjektív. A szellem vagy a tudatosság elsődleges, a szellem az, ami megteremti az anyagot, és maga az objektív valóság is a tudattól függ. Más szavakkal, mindent, ami létezik, a szellem, a tudat vagy a gondolatok határozzák meg.

Az idealizmus és a materializmus közötti fő különbség éppen ebben a pillanatban rejlik. E különbség megértése nélkül meglehetősen nehéz megérteni az anyagnak, mint a lét alapjának a filozófiai megértésben betöltött szerepét. Néha az anyag is mindent jelent, ami létezik, bizonyos értelemben a szellemet és az anyagot is általánosítva. Ez alapvető kifejezés.

Az anyag megértésének története

Az ókori görögök vezették be elsőként az anyag fogalmát. Például Democritus és Leucippus kijelentették, hogy az egész világ részecskékből (atomizmus) áll, és ezek a részecskék anyag. Platón azért vezette be az anyag fogalmát, hogy szembeállítsa az eszmék világával. Arisztotelész úgy vélte, hogy az anyag örök, objektíven és mindentől függetlenül létezik.

A középkorban elsősorban a vallási filozófia alakult ki, ezért az anyagot a vallási dogmákkal való összefüggés szempontjából tekintették a kereszténység összefüggésében.

A későbbi filozófusok megpróbálták megvizsgálni az anyagot, kiemelve annak tulajdonságait, például Hobbes azt írta, hogy az anyagot kiterjesztés jellemzi. Az anyagot elsődleges és másodlagosra is felosztotta, és az első anyag általában minden, ami betölti az univerzumot, egyfajta univerzum. A második pedig a közvetlen észlelés számára elérhető.

Volt olyan is, aki általában tagadta az anyagot. Ezek között volt George Berkeley is. Azt írta, hogy az anyag felfogása csak azon alapszik, hogy a szubjektív szellem az ideákat anyagként érzékeli. Az anyag, mint állította, egyáltalán nem létezik.

A felvilágosodás idején az anyagot a világ elképesztő sokszínűségének szemszögéből kezdték szemlélni. Diderot azt írta, hogy az anyag csak sokféleségében létezik, ha nem lenne ott, nem is lenne anyag.

A tudomány fejlődése és a szemmel nem látható jelenségek tanulmányozása arra az elképzelésre késztette az embereket, hogy az idealizmus diadalmaskodik. Kant a logikai és a fizikai anyag megkülönböztetésével rendet tett ebben az összetévesztésben. Ugyanakkor dualista volt, vagyis egyszerre ismerte fel az anyag és a szellem létezését.

Ajánlott: