Hogyan Befolyásolja A Megkönnyebbülés A Gazdasági Tevékenységet

Tartalomjegyzék:

Hogyan Befolyásolja A Megkönnyebbülés A Gazdasági Tevékenységet
Hogyan Befolyásolja A Megkönnyebbülés A Gazdasági Tevékenységet

Videó: Hogyan Befolyásolja A Megkönnyebbülés A Gazdasági Tevékenységet

Videó: Hogyan Befolyásolja A Megkönnyebbülés A Gazdasági Tevékenységet
Videó: Hogyan befolyásolja mindennapjaidat a megfelelés? plusz energetikai gyakorlattal 2024, Április
Anonim

A szilárd földfelszín szabálytalanságainak komplexuma, amelyet megkönnyebbülésnek neveznek, az ember megjelenése óta az emberi tevékenység minden típusát befolyásolta, beleértve a gazdasági termelést is. A mérnöki építmények építése, a természeti erőforrások kitermelése és a közúti infrastruktúra fejlesztése a tereptől függ.

Hogyan befolyásolja a megkönnyebbülés a gazdasági tevékenységet
Hogyan befolyásolja a megkönnyebbülés a gazdasági tevékenységet

A bolygó domborműve változatos - a magas hegyektől a széles síkságig. A természet minden más eleméhez hasonlóan a megkönnyebbülés is folyamatosan változik. A modern domborzatképző folyamatok belső (endogén), a földkéreg mozgásai által okozott, és külső (exogén) részekre oszlanak.

Megkönnyebbülés az emberiség történetében

Az ókortól kezdve az ember barlangokat és fészereket használt állandó parkoláshoz. A hajtóvadászatokat folyó meredek lejtőin vagy karsztmasszívumokban hajtották végre.

A legősibb államok kialakulásának szakaszában az emberek védelmi erődítményként használták a megkönnyebbülés formáit. Például több mint egy tucatnyi erőd, amelyeket maradvány domborzati formában hoztak létre, elválasztották Felső-Egyiptomot Nubaitól.

A középkorban egyértelműen nyomon követhető a mezőgazdasági tevékenység kapcsolata a domborművel. A sík területeken elterjedt volt a mezőgazdaság és a szarvasmarha-tenyésztés.

A gazdasági tevékenység megkönnyebbülése

A síkságon könnyebb megművelni a földet és legeltetni az állatállományt. A gazdasági tevékenységek végzése a hegyekben sokkal nehezebb és extrémebb volt. Ennek oka a nehéz terep és az éghajlat. Ezért a hegyvidéki területek kevésbé fejlettek, mint a síkságok. Az emberi tevékenységek száma nehéz terepen meglehetősen korlátozott volt. Főként ásványi és vízerőforrásokat használtak fel.

Modern körülmények között, az emberi technikai képességek növekedésével a hegyvidéki dombormű ezen jellemzője már nem játszik olyan nagy szerepet. Az ember megtanulta megváltoztatni a domborművet - például a Bajkál-Amur fővonalat hét magas hegygerincen (Bajkálszkij, Bureinszkij, Kadarszkij stb.) Fektetik át. Az autópálya építéséhez alagutak hálózatát fektették le a sziklákon keresztül.

A hegyvidéki terület fokozatosan új funkciókat kap: termelés, sport, turizmus, egészségügy.

Történelmileg a lakosság nagy része sík területeken él. Az ártereken és az alföldeken könnyebb gazdálkodni, kivitelezési munkákat végezni, közúti infrastruktúrát fejleszteni és ásványokat kitermelni.

Ha mindenfajta munkát lapos megkönnyebbülés esetén végeznek, akkor kevesebb erőforrást (emberi és anyagi) kell felhasználni, mint hegyvidéki megkönnyebbülés esetén.

Ajánlott: