Az Amerika és a Szovjetunió fél évszázados konfrontációja, amelyet hidegháborúnak hívnak, a kétoldalú kapcsolatok kialakulásának fontos állomása. Az ideológiai harc évtizedekig megakadályozta a két nagyhatalmat abban, hogy kompromisszumot találjon, és kétpólusú világhoz vezetett.
Szükséges
Számítógép internet-hozzáféréssel, történelem tankönyv
Utasítás
1. lépés
1946. március 5-én Churchill beszédet mondott Fultonban, amely a két nagyhatalom közötti, majdnem fél évszázadig tartó nagy konfrontáció kezdetét jelentette. Churchill azt javasolta, hogy az angolszász országok egyesüljenek a kommunizmus elleni harcban. Az Egyesült Államok több célt is követett, amelyek közül a fő a gazdasági és katonai fölény volt. A konfrontáció mély ideológiai ellentmondásokon alapult. A szocializmus és a kapitalizmus küzdelme.
2. lépés
A hidegháború második szakasza 1953-tól 1962-ig tartott, és a nukleáris konfliktusokkal kapcsolatos súlyos helyzet jellemezte. Hruscsov "olvadása" kissé megolvasztotta a jeget a Szovjetunió és az államok közötti kapcsolatokban, de ebben az időben számos európai országban hatalmas antikommunista felkelések zajlottak. A nemzetközi feszültség fokozódott, amikor a Szovjetunióban ballisztikus rakétákat teszteltek. A sikeres tesztek vetettek véget a nukleáris fenyegetésnek, egyensúlyban tartva a katonai képességeket.
3. lépés
1962-ben kezdődött a harmadik szakasz, amely fegyverkezési versenyként írható le. A hatalmak gyorsan fejlesztettek új típusú fegyvereket. Beleértve a közös munkát, különösen az űriparban. A 80-as évekre a Szovjetunió fegyverzetben jelentősen alulmúlta az Egyesült Államokat.
4. lépés
A következő szakasz az országok közötti kapcsolatok súlyosbodása, a szovjet csapatok Afganisztánba történő bevitele következtében. Európa területe az amerikai ballisztikus rakéták bevetésének terepévé válik. Ekkor számos tárgyalás megszakadt. A támadásra figyelmeztető rendszer készenlétben állt.
5. lépés
A hidegháború utolsó szakasza arra az időszakra esett, amikor Mihail Gorbacsov hatalomra került és "peresztrojka" lett. Az országon belül nemcsak nagy változások történtek, hanem a külpolitika is jelentős változásokon ment keresztül. A Szovjetunió amúgy is gyenge gazdasága összeomlott, és már nem tudott részt venni a fegyverkezési versenyen. A Szovjetunióban a 90-es évek elején uralkodó legmélyebb válság oda vezetett, hogy a központi kormányzat elvesztette az irányítást a köztársaságok felett, az ország különböző részein fellángoltak a konfliktusok, és 1991 decemberében a Szovjetunió összeomlott. 1992-ben pedig az elnök nyilatkozata az atomfegyverek célpontjának az Egyesült Államokból lakatlan területekre történő megváltoztatásáról, valamint az Egyesült Államok és Oroszország között aláírt nyilatkozat végül megerősítette a hidegháború végét.