Miben Különbözik A Demokrácia Más Politikai Rezsimektől

Tartalomjegyzék:

Miben Különbözik A Demokrácia Más Politikai Rezsimektől
Miben Különbözik A Demokrácia Más Politikai Rezsimektől

Videó: Miben Különbözik A Demokrácia Más Politikai Rezsimektől

Videó: Miben Különbözik A Demokrácia Más Politikai Rezsimektől
Videó: Miben különbözik a makrobiotika a többi étrendtől? - Sebestyén Szilvia 2024, Április
Anonim

A politikai rendszert az állam hatalomgyakorlásának módszereként és módjaként értik. Ez a koncepció tartalmilag elég tág. Általánosságban tükrözi az államgépezet funkcióit, valamint a hatalomgyakorlás formáját. A mai világban elterjedt politikai rendszerek egyikét demokratikusnak nevezik.

Miben különbözik a demokrácia más politikai rezsimektől
Miben különbözik a demokrácia más politikai rezsimektől

Utasítás

1. lépés

A demokratikus rendszer jellemző azokra az országokra, ahol a gazdaság a társadalmi szükségletekhez igazodik. Az ilyen államoknak jellemzően erős és nagy középosztályuk van. A demokratikus társadalom irányító testületei az ország alkotmányától, alaptörvényétől vezérelve látják el feladataikat. A fejlett demokráciára a hatalommegosztás kiegyensúlyozott rendszere jellemző.

2. lépés

A demokráciában a hatalom legfőbb forrása a néptömeg. Ugyanakkor tiszteletben tartják az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét és az állam fő vezető testületeinek megválasztását. A választásokon a szavazási döntéseket egyszerű vagy minősített többséggel hozzák meg. Ez a demokratikus politikai rendszer ideális modellje. A fejlett demokráciával rendelkező országok példaként a politológusok általában az Egyesült Államokat, Franciaországot és számos más európai hatalmat említenek.

3. lépés

Vannak olyan országok is, amelyek úgynevezett autoriter rezsimmel rendelkeznek. Fő különbsége a demokráciától a kényszer módszereinek széles körű alkalmazása, bár a demokrácia és a társadalomban a liberális értékek bizonyos jellemzői egyszerre lehetnek jelen. A választásokat szintén normának tekintik, de korlátozottak és többnyire hivatalosak. A tekintélyelvűséget inkább a végrehajtó hatalom, mintsem a jogalkotási ág jellemzi.

4. lépés

A totalitárius politikai rezsim szintén élesen különbözik a demokráciától. Az ilyen államokban a hatalom szinte teljes egészében a kényszer kifinomult módszereire épül: ideológiai, pszichológiai, sőt fizikai. A választásokat a törvény nem írja elő. A totalitárius államban a hatalom általában egyedüli uralkodó vagy egy elit csoport kezében van, amelyet gyakran pártállami szerveknek álcáznak.

5. lépés

Így a legfőbb különbség a demokratikus rendszer és más kormányzati rendszerek között a valódi, nem pedig a formális demokrácia megvalósítása. A hatalom egy demokráciában kizárólag jogi módszereken alapul. Ugyanakkor a jogi normák ideális esetben megfelelnek a szavazati joggal rendelkező ország polgárainak többségének véleményével és akaratának kifejezésével.

6. lépés

A demokratikus állam másik megkülönböztető jegye a személy polgári, politikai, valamint személyi jogainak és szabadságainak garantálása. A demokrácia erős állam és fejlett civil társadalom, amelyben mindenki nemcsak szabadnak érzi magát, hanem felelős is az ország helyzetéért.

Ajánlott: